Migránssimogató

Barátom mondja, letiltotta a migránssimogató oldalakat. Akkor nyilván vannak migránsbántók is. Én csak korlátozottan fogyasztok nettartalmakat. Amibe véletlenül belefutok, mélységesen elborzaszt.  Tudom, hogy van sötétség ott legbelül, de ilyenre nem számítottam. Tanár volnék, meg népművelő, nem erre vagyok beállítva. Váci Mihály sorai jutnak eszembe: Valami nincs sehol: „Süvítnek napjaink, a forró sortüzek / – valamit mindennap elmulasztunk. / Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, / – s valamit minden tettben elmulasztunk. (…) De már reánk tört a tudás: – Valami nincs sehol! /  – s a mi dolgunk ezt bevallani, / s keresni azt, amit már nem szabad /  senkinek elmulasztani. (…) Újra kezdeni mindent e világon, / – megteremteni, ami nincs sehol, / de itt van mindnyájunkban mégis, / belőlünk sürgetve dalol, / újra hiteti, hogy eljön / valami, valamikor, valahol…” Vida Gábor Egy dadogás története című könyvében olvasom: „haladékelméletem: … bár semmi értelme az emberi létezésnek, tehát azonnal véget kell neki vetni, de haladékot adunk magunknak, hátha majd valami kiderül… Nem az ember dolga ebben végérvényes döntést hozni.” (314)